Kék út a Zemplénben és Tokaj-Hegyalján: várak, erdők és hegyközi falvak nyomában
Mit érint nálunk az Országos Kéktúra?
Az Országos Kéktúra keleti szakasza a Zempléni-hegység északi, illetve központi területein halad végig. A térségbe a Tokaj-Hegyalja északi kapujának is tekinthető Boldogkőváraljánál érkezik, majd Regéc, Háromhuta és Makkoshotyka térségén át a Nagy-Nyugodóhoz vezet. Innen a jelenlegi útvonal Vágáshutát, Nagyhutát, Füzérradványt, Füzért és a Nagy-Milicet érintve Hollóházán ér véget. Ez a térségi útvonal jelenleg az OKT-25, OKT-26 és OKT-27 szakaszokhoz kapcsolódik.
Fontos pontosítás, hogy a Kéktúra nem Tokaj városán és nem a szűken vett szőlőültetvényes borvidéki településsoron halad keresztül. A Tokaj-Hegyalja tágabb térségéhez kapcsolódó, vulkanikus hegyvidéki vonulatot, a Tokaji-hegységet – más néven Zemplént – járja be. Ezért a túra ezen a vidéken elsősorban erdei ösvényeket, hegyközi falvakat, várakat és különleges sziklaformákat kínál, nem pedig pincékkel sűrűn szegélyezett borvidéki útvonalat.
Boldogkőváraljától Regécig: két vár között indul a zempléni kaland
A térség egyik leglátványosabb belépőpontja Boldogkőváralja. Az OKT-26 szakasz innen indul és rövid idő alatt megmutatja a Zemplén egyik legfontosabb arcát: a vulkanikus hegyek közé ékelődő völgyeket, az erdős hegyoldalakat és a történelmi várakat.
A Boldogkőváralja és Regéc közötti mintegy 14,9 kilométeres szakaszon a túrázó a Boldogkői vár környezetéből a Regéci vár vidékére jut. Az út érinti az Arka-patak vadregényes völgyét, majd Mogyoróska térségén át kapaszkodik fel Regéc felé. A szakaszhoz 485 méter emelkedés és 245 méter ereszkedés tartozik, ezért a várak felfedezését érdemes külön idővel tervezni. Boldogkőváralja vára a Hernád felől érkező túrázóknak is erős kezdőélményt ad, Regéc vára pedig már mélyebben a zempléni erdők világába vezet. A két erődítmény nemcsak történelmi emlék, hanem a táj meghatározó látványeleme is: a hegytetőkre épített várak jól érzékeltetik, milyen fontos védelmi szerepe volt ennek a vidéknek a középkorban.
Regéc után: a Zemplén vadregényes belseje
Regéc után a Kéktúra egyre inkább elhagyja a lakott területeket. Az út az István-kúti vadászház, majd az Eszkála erdészház térségén vezet keresztül. Ez a rész már kevésbé a települési látnivalókról, inkább az összefüggő erdőségről, a csendről és a zempléni hegyvidék természetes karakteréről szól. Különleges pont az István-kúti Nyírjes, amely jégkorszaki eredetű, hűvös mikroklímájú élőhelyével szinte északi hangulatot idéz. Az útvonal további látványos pontjai közé tartozik a Nagy-Péter-mennykő és a Sólyom-bérc sziklakilátója. Ezekről a magaslatokról a Zemplén tagolt, vulkanikus hegyvidéke tárul fel.
A Kéktúra itt nem könnyű, városi kirándulóút. Regéc és Makkoshotyka között hosszú, településektől távoli szakaszok követik egymást, ezért elegendő vízzel és élelemmel kell elindulni. Az OKT-26 teljes hossza 51,8 kilométer, a szintemelkedés összesen 1640 méter, a menetidő körülbelül 15 óra 40 perc.
Makkoshotyka és a Nagy-Nyugodó: a hegyvidék déli kapuja
A Makkoshotyka felé ereszkedő útvonal újra közelebb kerül a településekhez. Makkoshotyka a térség egyik fontos pihenő- és megszakítási pontja, ahonnan a Cirkáló-tanya érintésével vezet tovább a Kéktúra a Nagy-Nyugodóhoz.
A Nagy-Nyugodó különösen fontos hely a zempléni kéktúrázásban. Innen ágazik le az út a Sátoraljaújhely felőli térségbe, miközben a jelenlegi OKT-27 a Zemplén északi része, Hollóháza felé folytatódik. A Nagy-Nyugodó ezért nemcsak bélyegzőhely, hanem a térségi útvonal egyik természetes csomópontja is.
Nagy-Nyugodótól Hollóházáig: a Hegyköz, Füzér és a Nagy-Milic
A jelenlegi OKT-27-es szakasz 52,4 kilométeren köti össze a Nagy-Nyugodót Hollóházával. Az útvonal hét bélyegzőhely közötti részre bontható: Nagy-Nyugodó–Vágáshuta, Vágáshuta–Nagyhuta, Nagyhuta–Füzérradvány, Füzérradvány–Füzér, Füzér–Nagy-Milic, Nagy-Milic–Bodó-rét, végül Bodó-rét–Hollóháza.
Vágáshuta és Nagyhuta a zempléni hutafalvak világát idézi. A térség történetét az erdei mesterségek, az üveghuták és a nehéz hegyvidéki élet formálták. A mai túrázó elsősorban a falvak nyugalmát, az erdők közelségét és a lassú, fokozatos haladást tapasztalja meg.
Füzérradvány egyik legfontosabb látnivalója a Károlyi-kastély és a hozzá tartozó park. A felújított kastély rövid kitérővel érhető el, és a kéktúrázók számára is különösen érdekes megálló. A kastély és a park felfedezésére érdemes legalább fél napot szánni.
Füzérnél a táj egyik ikonikus látványa, a sziklára épült Füzéri vár uralja a környéket. A vár felkeresése önmagában is egész napos program lehet, a Kéktúra azonban már a megközelítés közben is több irányból látványos panorámát kínál rá. Innen az út a Nagy-Milic felé kapaszkodik, amely 893 méteres magasságával a Zemplén magyarországi oldalának legmagasabb csúcsa. A hegytető után a Bodó-réten át ereszkedik le az út Hollóházára.
Hollóháza a jelenlegi Országos Kéktúra keleti végpontja. A településen a porcelángyár, a bemutatóhely és a mintabolt is érdekes kitérő lehet. A szakasz teljesítését megkönnyíti, hogy Hollóháza és Pálháza, illetve Sátoraljaújhely között tömegközlekedési kapcsolatok is rendelkezésre állnak.
Jelentős változás jön 2027-ben
A Magyar Természetjáró Szövetség 2026 októberében bejelentette, hogy 2027 őszén új végpontot kap az Országos Kéktúra: Hollóháza helyett Sátoraljaújhely lesz a keleti végpont. Ezzel az Országos Kéktúra csatlakozik az Alföldi Kéktúrához, és a három nagy kéktúra útvonala először válik ténylegesen körbejárhatóvá. A változás a zempléni útvonalat is jelentősen átrajzolja. Az István-kúti vadászháztól a Mlaka-rétig változatlan marad a nyomvonal, onnan azonban észak felé fordul, és Rostalló, majd Telkibánya felé vezet. Rostalló a Pálházi Állami Erdei Vasút felső végállomása, Telkibánya pedig középkori aranybányászati emlékei, falusi hangulata és szálláshelyei miatt kerül be az országos kék útvonalába-.
Az új útvonal Telkibányáról Hollóházán, a Nagy-Milicen, Füzéren, Pusztafalun, Füzérkajatán, Füzérradványon és Pálházán át vezet tovább Nagyhutáig. Innen az Eszkála erdészház, majd Makkoshotyka és a Nagy-Nyugodó következik. A túra végül a Nagy-Nyugodóról Sátoraljaújhelyre ereszkedik le. Az új részek összhossza körülbelül 30 kilométer, az Országos Kéktúra teljes távja azonban a kieső szakaszok miatt várhatóan mintegy 8 kilométerrel nő.
Ez a változás a térség számára turisztikai szempontból is jelentős. Pálháza, Rostalló és Telkibánya még erősebben bekapcsolódik a hosszú távú gyalogos turizmusba, Sátoraljaújhely pedig nemcsak városi és kulturális központként, hanem az Országos Kéktúra új végpontjaként is kiemelt szerepet kap.
Egy útvonal, amely összeköti a térség értékeit
A Zemplént és Tokaj-Hegyalja tágabb környezetét érintő Országos Kéktúra nem egyetlen látnivalóra épül. Éppen az adja az erejét, hogy egyetlen hosszú útvonalon kapcsolja össze Boldogkőváralja és Regéc várait, a zempléni erdők csendjét, az István-kúti Nyírjest, Makkoshotyka és a hutafalvak világát, Füzérradvány kastélyát, Füzér várát, a Nagy-Milic hegyvidékét, Hollóházát és – 2027-től – Sátoraljaújhelyt.
Aki ezt a vidéket gyalog járja be, nem pusztán egy túraútvonalat teljesít. Megismeri a vulkanikus hegyekből, történelmi falvakból, erdészeti és bányászati emlékekből, várakból és helyi közösségekből felépülő Zemplént. A kék jelzés így nemcsak átvezet a tájon, hanem felfűzi annak legfontosabb értékeit is.
Szerző: Angyal-Szoták Renáta
2026. október 27., Golop